Megalakult a testület, de egyelőre még a körvonalai sem látszódnak a szavak szintjén mindkét fél által óhajtott Fidesz-KDNP koalíciónak.
Volt két kísérlet a kérdés erővel való megoldására, de ezek nem jöttek be. Az első kísérlet Fördősé volt, aki közös Fidesz-KDNP frakciót szeretett volna létrehozni, míg a második a Fideszé, amely arra akarta rávenni Fördőst, hogy csak egy alpolgármestert jelöljön, és azt Pető Tibornak hívják.
Miért gondolom, hogy e két üzengetés az erővel való megoldást jelentette volna? A válasz egyszerű. Jelen helyzet szerint a Fidesz 2014-ben újra nekivágna a választásnak Pető polgármesterjelöltségével, ezért szeretné Petőt Fördőshöz közeli pozícióba (egyetlen alpolgármester, azaz a városi politika egyértelműen második embere) emelni, míg Fördős azt gondolja, hogy -- bár nagypapa -- 2014-ben is inkább még fiatal politikusnak fog számítani, és újrázni szeretné a polgármesterségét, tehát a lehetséges konkurrenseket a jobboldalon kontrollálni szeretné (például egy közös frakcióban).
A közös frakció terve nem jött be, és azt sem igazán hiszem, hogy Fördős egyedül Petőt jelölné alpolgármesternek. Ha ez így lesz, akkor a csatavesztés itt csatavesztés ott helyzet áll elő, aminek ugyan e pillanatban nem lesz különösebb következménye, hosszabb távon azonban rossz irányba viszi a dolgokat.
Ha ugyanis az efféle üzengetések helyettesítik a tárgyalásokat, akkor a kommunikációs célú üzenet önálló életre kelhet, és megakadályozhatja a racionális kompromisszumok megkötését.
Ha még hónapok múlva is efféle üzengetések jellemzik a váci helyi politikát, akkor azzal Bóthékat hozzuk helyzetbe, akik egyszerűen le fogják a váci jobboldalt darálni, ki fogják használni a különböző törésvonalakat, a jobboldali közszereplők emberi gyengeségeit, és kommunikációs defenzívába kényszerítenek minket.
Zárszóként udvari kéményseprő barátomat idézném:
"Tessék felírni a kéménybe korommal, hogy egy politikusnak néha olyan emberrel is kötelessége koalíciót kötni, akit nem kedvel!"
