Bóth közéleti szereplése egyre egzotikusabb fordulatokat vesz. A minap Bóth a vaconline-on megjelentetett egy cikket, "Válasz Vác szélsőjobboldali polgármesterének" címmel, aminek egy részét véleményemmel együtt közreadok.
A cikk eleje:
"Fördős Attila a város hivatalos honlapján méltatlan támadást intézett ellenem. Tudomásul veszem, de nem fogadom el, hogy a város első embere az önkormányzat internetes felületét saját politikai üzenő falaként használja. Remélem, hogy válaszom ugyanitt megjelenhet"
Véleményem:
1. Fördős eljárását nem tartom elegánsnak, és nagyon nem örülnék, ha ez a gyakorlat folytatódna. Megjegyzem, emlékszem Bóth polgármesterkedésére is, ahol éppúgy üzenőfalként működött az önkormányzati média. Egy korábbi bejegyzésemben azonban leírtam már ezt: "egy konzervatív csapatnak még Bóth ellen sem kéne a bóthi hagyományokat követnie." E véleményemet minden konzervatív váci polgár figyelmébe ajánlom.
2. Azt végképp nem tartanám jónak, hogy ha egy városi honlap, amely alapvetően szolgáltató funkcióval kéne, hogy rendelkezzen, politikai purparléknak helyt adjon. Ez alól egy kivétel lehetne, ha a honlap egy politikai fórumot üzemeltetne, akkor ott, és csak ott persze lehetne politikai vitát, vagy akárcsak odamondogatásokat (konszolidált mederben) megejteni.
"Megdöbbentő politikai szűklátókörűségről, hatalmi szolgalelkűségről és a város történelmével kapcsolatos elemi ismerethiányról tanúskodnak a város jelenlegi első emberének a multikulturalizmusról kifejtett nézetei, amelyeket kimondva- kimondatlanul megpróbál a város társadalmának jellemző felfogásaként feltüntetni.
Az alábbiakban – válaszom első részeként – Techet Pétert idézem, aki a hvg.hu 2015. május 21-ei kiadásában foglalta össze sokunk véleményét."
Itt Bóth idéz egy Techet cikket, amely arról szól, hogy akár a politikai elitünkben is hány német, szláv, vagy román eredetű név fordul elő. A helyzet az, hogy amikor Orbán az ominózus "nem vagyunk multikulturális társadalom" mondatát először hallottam, akkor nekem is eszembe jutottak hasonló gondolatok. Ezzel szemben a liberális értelmiség krémjében kialakult egy definíció vita, amelyben sokak igazat adtak Orbánnak, azt állítván, hogy a nálunk élő nemzetiségek (görögök, szerbek, svábok, szászok, szlovákok, románok, zsidók) (a cigányság kivételével) mind ugyanabba az európai kultúrkörbe tartoznak, és az együttélés emiatt kevés konfliktussal járt. A multikulturális társadalmak e definíció szerint egyrészt a volt gyarmattartó országokban, másrészt az új kontinenseken (Amerika, Ausztrália) alakultak ki. A jelen helyzetünket tekintve valószínűleg életszerűbb is e szigorúbb "multikulturalizmus" definíciót alkalmazni.
Ezek után Bóth városunk múltjának elárulásával vádolja meg Fördőst, mondván, hogy a városunkban értéket teremtett nemzetiségek arculcsapása a multikulturalizmus tagadása. Mondhatnánk erre, hogy a Bóth-Fördős purparlé (a szokásos kölcsönös személyeskedésen túl) pusztán egy definíció-vita, és ezzel le is zárhatnám okfejtésemet, ha nem emlékeznék arra, hogy Bóth a nagy multikulturalizmusával hogyan is fogadta azt a kérést, hogy néhány csörögi cigánygyerek Vácra járhasson iskolába. Hát így: "Csörög felejtse el Vácot, és húzzanak a büdös francba."
Bagoly mondja verébnek.
