Érdekes, Vácot érintő témában találtam két helyi politikai szereplő megnyilvánulását. A téma az M2 régóta tervezett bővítése, amit már régóta ígérget a mindenkori hatalom.
Az egyik megnyilvánulás országgyűlési képviselőnké, aki azonnali kérdést nyújtott be az ügyben. Sajnálattal kell megállapítsam, hogy képviselőnk bizony nem volt korrekt és csak a hurráhajráelőre,2014-benmegépítjükhaazEUisúgygondolja kommunikációt vállalja fel. Egy képviselőnek ugyanis, ha egy ügyben megszólal, akkor kell vállalnia a kellmetlen részleteket is. Mik is a kellemetlen részletek?
1. Az eredeti tervben szereplő sződligeti csomópont minden bizonnyal kimaradt az aktuális tervből.Mindezt implicit módon az államtitkári válasz is tartalmazta.
2. A kétsávos autóút minden bizonnyal fizetőssé válik a személygépkocsik számára is.
Egyszerűen nevetséges, hogy egy Sződligeten lakó képviselő nem mer rákérdezni településének az érdekében (megj. az új sződligeti csomópont Vácnak is jól jött volna). Azt pedig buta stratégiának tartom, hogy ha valaki nem vállalja be azt, hogy egy fejlesztésnek lesznek vesztesei is (esetünkben azok az autósok, akik eddig nem vásároltak éves autópálya matricát).
A valamit valamiért elv ki nem mondása rossz stratégia.Miért nem lehet korrekten elmondani a helyzetet, hogy bővítik az M2-t, de ezzel az is jár majd, hogy a személygépkocsik is fizetnek használati díjat?
Nézzük most meg a másik oldalt, mit is mond erre Közgazdász Doktor Bóth János. Egyrészt feltárja az elhallgatott igazság felét. Szót emel az elmaradni tűnő sződligeti csomópontról. Ez rendben is van, de a körítés ezzel kapcsolatban nem mondható korrektnek. Mi is fáj Közgazdász Doktor Bóth Jánosnak? Hát az, hogy a váci híd tervezett M2-re csatlakozása esett kútba.
Kérdezem én, hogy hol a váci híd. Attól, hogy néhány éve néhány millióért papíron meg lett az objektum tervezve, a váci híd még nem egy létező objektum, és minden valószínűség szerint az elkövetkező tíz évben semmi racionalitása nincs a megépülésének.
Bevallom, számomra messze nem is a legfőbb váci álom a híd megépülése. Számomra fontosabb lenne, hogy új munkahelyek létesüljenek Vácon, fontosabb lenne Naszály tájrehabilitációja, fontosabb lenne a lakótelepi szlömösödések megállítása. Ezekhez képest a váci híd egy presztízsberuházás, amely Vác déli csücskét a Szentendrei sziget egy lakatlan, infrastruktúra nélküli területével kötné össze, minden bizonnyal ingatlanberuházási célokkal. Szükségességét azzal próbálták indokolni, hogy ezzel alternatíva alakulna ki a Duna másik oldalán levő Leányfalu és Tahitótfalu Budapestről való megközelítésére. Ha mindebbe belegondolunk, láthatjuk, hogy a híd csak szlogenként szólna Vácról, sok pénzbe kerülne, amit sokkal jobb váci célokra is el lehetne költeni.
Van azonban egy gyanúm Közgazdász Doktor Bóth János eszmefuttatásával kapcsolatban. Véleményem szerint mindez arra volt jó, hogy a gazdasági realitások alapján a távoli ködbe vesző váci híd meg nem épülését a sződligeti csomópont elmaradásával magyarázza KDBJ (Közgazdász Doktor Bóth János). Valójában ez éppoly őszintétlen, mint Bábiné azonnali kérdése. Ha ugyanis Róbert bácsi, az EU, a Kínai Népköztársaság, vagy egy milliárdos földönkívüli épp a váci hidat szeretné megépíteni, akkor a költségnek elenyésző hányadából meg lehetne valósítani hozzá egy M2-re felvivő csomópontot.
Hozzáteszem, Közgazdász Doktor Bóth János választási ígéretként már 2010-re megígérte az M2 bővítését. Ebből semmi sem lett . Miért kéne komolyan vennünk a váci híddal kapcsolatos állításait.
Hogy lássunk egy MSZP halandzsát, Jakab itt magyarázta KDBJ választási ígéretének be nem tartását, azaz az M2 bővítésének elmaradását. Tehát Jakab szerint KDBJ nem felelős választási ígérete be nem tartásáért. Jakab szerint a válság felelős. Mielőtt ezt elhinnénk, gondoljunk bele: a válság 2008 nyarán kezdődött. Ha az akadályozta volna meg az M2 bővítését, akkor már előrehaladott állapotban lettek volna a bővítés engedélyezési eljárásai. Nem voltak.
Vegyük észre a Fidesz és az MSZP közös nevezőjét, az őszintétlenséget. Vegyük továbbá észre az őszintétlenség mögött meghúzódó gagyi politikai kommunikációt. A rendszerváltás óta pozícióban levő politikai elit ugyanis semmiféle koncepciót nem tett le az asztalra, ezzel szemben a hatalmi logika a rövidtávú politikai haszon elvén működik. A megvédjükazembereket szlogen alapjában véve éppoly üres, és hamis, mint a megvédjükakaköztársaságot.
Ez a gagyi politizálás a rendszerváltozástól kezdve jellemző, és ennek eredményeként a mindenkor hatalmon levő csapat a magyar társadalom egyetlen lényeges problémáját sem oldotta meg, mi több, ők maguk generáltak további lényeges problémákat.
Ez az igazság lassacskán tudatosul a szavazópolgárokban, és hatására kialakult a politikai apátia. Azt kell mondjam, hogy nagyon veszélyes következményei lehet mindennek, még rosszabb, mint a jelenleg futó politikai gagyinak. A politikai apátiának ugyanis lassacskán jönnek elő a haszonélvezői. Első fecske a Lehet Más a Politika nevű újgagyi formáció, de jönnek már nemteccikarencerék kendermagos (drogliberalizációs csapat) szónokukkal , jönnek negyedikköztársaságék a még újabb gagyival, a valódi társadalmi problémákra fittyet hányva.
Nagy bajok elé néz hazánk, ha nem lesz változás. Változásnak pedig szerintem két fronton kell bekövetkeznie.
1. A magyar írástudóknak végre el kéne szánni magukat arra, hogy leltárba vegyék a rendszerváltás bő húsz esztendejét. Teljes körű leltárra van szükség, privatizációs, politikai, szociális és kulturális leltárra.
2. A választópolgárok tömegeinek pedig végre rá kéne jönniük, hogy ez a magyar közéletnek nevezett reality show egy nagy humbug, és minden olyan szereplőjét vissza kell utasítaniuk, aki nem az ő konkrét személyes problémájukat akarja megoldani. A gagyi, az újgagyi és a mégújabb gagyi ugyanis csak tagadásról szól, de egyetlen érdemi problémára sem vázol fel megoldást.
